Láthatatlan világ

Debr.,1947. szept. 4-én
Kedves Iluska!
Találja soraim a legjobb egészségben és jólétben. Tudatom, hogy múlt hó 30-án kelt levelét megkaptam, melynek igazán örültem. Amint soraiból érzik, nem [olvashatatlan] dolgozik többet. Nagyon sajnálom, hogy így történt. De Maga nagyon elhamarkodta ezt a menetelt. Ne haragudjon rám, amiért kissé szeszélyes voltam, és így okot adtam Magának arra, hogy nézetet változtasson. Mindenesetre annyira nem tartom magamat hibásnak,  mert azt hiszem, annyira rosszat nem tettem, hogy ne férjen el velem Debrecenben. Sajnos levelében közölt életberendezkedése előttem csak egy láthatatlan világ. S bármennyit is gondolok Magára, megfoghatatlan előttem, ami köztünk történt. Élem továbbra is a magam életét, azzal a jelszóval, hogy "a lemondás a legszebb erény".
Zárom soraimat, s a viszontlátásig millió csókot küldök, sok szeretettel, igaz tisztelője,
Sanyi
U. i.: válaszát várom

Frissítés: egyik olvasónk szerint az olvashatatlan rész: "30 Ft-tal".