1956

Mama: fölső sor, balról a harmadik; Anyu: alsó sor, balról az első kislány

Velem semmi se történt, nem mentünk dolgozni. Otthon voltunk, és a Papa ment el csavarogni, körülnézni. Nem ment be Pestre, nem ment oda, ahol lőttek. Már előző nap elég nagy balhé volt, másnap még bementünk a gyárba, de már nem csináltunk semmit. Aztán nem mentünk egy darabig, aztán újra bementünk, akkor a három műszak egy műszakban dolgozott, én meg a gyerekekre vigyáztam, mert mondtam, hogy a lányom fél, és nem marad el nélkülem. Óvoda sem volt. Felvittük a gyerekeket az emeletre, ahol a pártosok szoktak összegyűlni, abba a szobába, ottan voltunk a gyerekekkel. Ez már akkor volt, mikor vége volt a balhénak, már novemberben...

Papa a fán Anyuval

Az oroszok bejöttek Erzsébetre is, ott volt az autójuk a rendőrség előtt. Mentek az Ősz Szabó János utcában is, a tankok körbe-karikába jártak. Mikor jöttek a tankok, bementünk a Némethékhez az első lakásba, mert az öregek laktak elől, és aztán onnan az ablakból lesük az oroszokat. [Itt egy kissé ellentmondásos elem következik, amely valószínűleg csak legenda] A Nóra kinn maradt véletlenül az utcán, mikor jöttek az oroszok, én és a Papa is ki akartunk rohanni érte, de lefogtak minket, azt mondták, hogy a gyerekekre nem lőnek. Tényleg nem: anyátok [a Nóra] integetett a tankokon az orosz fiúknak,akik visszaintegettek. [legenda vége]

Középen hátul: Anyu és Mama

Összejött a nép, aztán sehol-semmi. Nem volt nyitva üzlet se, semmi se, mert olyan háborús hangulat alakult ki. Vidékről jöttek kocsik, és onnan osztogatták nekünk az ételt. Ingyen adták. Aztán mi nem sokat jutottunk hozzá, mert mindig, mikor jött, megrohanták a kocsit, aki kapta, marta. Akkor még nem dolgoztunk, mert állt a balhé. Hát a dolgokról már csak azután tudtunk, hogy kezdett csendesedni. Decemberben, karácsony előtt egészen a körútig gyalogoltam, hogy egy babát vegyek a Nórának. Az megvolt neki nagyon soká. Mindig betettük a dobozába, és feltettem a szekrény tetejére, mikor nem voltunk otthon.

Mama: bal fölső sarok, Anyu: középen

Akkor még nem járt a villamos, a buszok se, gyalogoltunk. Addig, míg nem konszolidálódott a helyzet, nem járt semmi. Sztrájk volt. Aztán az üzleteket is kinyitották, meg a gyárban is elkezdtünk dolgozni, először csak félnapot. Egyébként három műszakban dolgoztunk.

Papa: jobb oldalt, előtte Anyu

Nem mentünk be a városba, a Papa ment csak, hogy hol-mit hall. Ott a környéken nem vett senki részt a harcokban. Mi közel latunk, ott a Géza utca sarkán volt a pékség, aztán ha sütöttek,akkor rohantunk, és sorba álltunk. Cukrot nehezen kaptunk, de azért azt is szereztünk. Amikor balhé volt, a Kálmán utca egyik házának pincéjébe jártunk aludni, ahol a Nóra egy kádban aludt. Egyszer megjelentek férfiak a bejáratnál, és azt mondták, hogy az oroszok keresik a Pápainét. De csak egy hülye vicc volt.

Hallgassa meg az interjút!
Mama 1956-ban by mamafenykepalbuma

No comments:

Post a Comment