Árpi IV.

1944.XI. hó 18-án
Kedves Ilonkám!
A levelem érkeztével kívánok sok boldogságot, most, hogy megállapodtunk, azonnal írtam, de ha megkapja a levelet, nekem tábori lapot írjon, mert a levelet nem kapom meg, és megint nem fogok tudni semmit magáról, és csak tűnődni fog maga is meg én is, hogy ugyan mi lehet velem, hogy nem írok, most pedig megírom a tábori számot, B826 a számunk. Kedves Anyukám, de most egyelőre többet nem írok, mert megyünk ki, különben most csak Kőbányán vagyok, csak nyugodtan várjon, és gondoljon arra, hogy mikor leszünk egymáséi, most pedig én, hála Istennek, egészséges vagyok, amit magának is tiszta szívemből kívánok, és sokszor csókolja kis vőlegénye, Árpi.

Vers

Jaj de nagyon messze van a trombitás utca,

Ott lakik a kis angyalom a domboldalba.

Mindig rá gondolok, és ő is én rám,

Szerelmes csókjával mindig vár reám édes kis Iluskám.

Én nagyon féltelek, eljárok a templomba, és

Imádkozom érte, segítse meg a jó Isten, és

Legyen az én párom,

Mert én ezt a boldog percet oly nehezen várom.

És amikor viseled majd tisztességes nevemet,

Piros pöttyös kis kendővel bekötöm a fejedet.

Asszony leszel, boldog aszony,

És szeretni fog mindhalálig.

Vége

Ha megkapja a levelet, megkapja, tépje össze, mert csúnyán írtam, mert földre tettem, és úgy írtam.